A felállítandó PNL-kormánynak a többi között az lesz a feladata, hogy megszervezze a novemberi elnökválasztást – fogalmazott Klaus Iohannis.
Klaus Iohannis román államfő Ludovic Orbant, az eddig ellenzékben lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét bízta meg kormányalakítással kedden, miután a parlament a múlt héten megvonta a bizalmat Viorica Dancila szociáldemokrata (PSD) miniszterelnök kormányától.
Bejelentését követően Iohannis rámutatott: átmeneti kormányról van szó, amely – ha megszerzi a parlament támogatását – a jövő évi parlamenti választásokig vezeti majd az országot. A jobboldali elnök ez alkalommal is élesen bírálta a – parlamenti helyek több mint 40 százalékával rendelkező – Szociáldemokrata Pártot (PSD): szerinte a 2016-os parlamenti választások óta egymást váltó három PSD-kormány rengeteget ártott az országnak. Ezt most már az összes többi párt „megértette”, így vált lehetővé a PNL által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány sikere – emlékeztetett.
Iohannis megismételte, hogy személy szerint jó megoldásnak tartaná az előrehozott választásokat, de nem úgy, hogy azzal a – korlátozott jogkörökkel, ügyvivőként tovább működő – Dancila-kormány mandátumát hosszabbítsák meg. Az elnök szerint most sürgősen új kormányra van szükség, a felállítandó PNL-kormánynak pedig az lesz a feladata, hogy megszervezze a novemberi elnökválasztást, és elfogadja a 2019-es év lezárásához szükséges költségvetés-kiigazítást, kidolgozza a jövő évi költségvetést.
A kormányalakítással megbízott Ludovic Orban az elnöki hivatalban tartott sajtónyilatkozatában felsorolta a leendő PNL-kormány néhány prioritását. Ezek között a makrogazdasági egyensúly helyreállítását, az előző kormány üzleti szférát és reálgazdaságot sújtó intézkedéseinek kijavítását, az államapparátus karcsúsítását, hatékonyságának növelését és digitalizálását, Románia „európai útjának” megerősítését, a jogállamiság megszilárdítását, az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítását említette és azt ígérte: az állampolgárok szolgálatába állítják a politikusok által kisajátított közintézményeket.
Ludovic Orban nem beszélt arról, hogy a PNL egymaga, vagy más pártokkal közösen vállalkozik-e a kormányzásra, csak reményét fejezte ki, sikerül megszereznie a beiktatásához szükséges támogatást, hogy ne tartsák tovább hatalmon a legitimitás nélkül maradt PSD-kormányt.
A brassói születésű, 56 éves, gépészmérnöki oklevéllel és posztgraduális politológusi végzettséggel rendelkező Ludovic Orban 2007-2008-ban másfél évig közlekedési miniszter volt Calin Popescu Tariceanu liberális kormányában, 2017 júniusa óta pedig annak a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) az elnöke, amelyet államfővé választása előtt Iohannis vezetett.
A csaknem másfél évszázada alapított PNL Románia egyik – a kommunizmus idején betiltott, majd azután újraalakult – történelmi pártja, amely ma már nem a liberális pártcsalád, hanem az Európai Néppárt (EPP) tagja, miután öt éve az EPP-tagsággal rendelkező Demokrata Liberális Pártot (PDL) is bekebelezte.
A kormányalakítással megbízott Ludovic Orbannak tíz napon belül a parlament elé kell járulnia, hogy bizalmat kérjen az új kormány névsora és programja számára.
(MTI)
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kelemen Hunor pozitívan nyilatkozott a leendő elnökről: olyan embernek írta le, aki véghez viszi, amit eltervezett, és akivel lehet együtt dolgozni, még ha másképp látnak is dolgokat. Veczán Zoltán írása.
Legalább 14 uniós ország közös nyilatkozatban bírálja a magyar kormányt a jogállamiság helyzete, az alapjogok korlátozása és a Pride betiltása miatt.
A bukás nem borítékolható, de az biztos, hogy rendkívül nehéz dolga lesz a megújulás ígéretével elnöki széket nyerő Nicușor Dannak.
Erdélyt és Partiumot ennyire magától értetődően „román földnek” azok a román szélsőjobboldaliak nevezik, akik szerint Székelyföld nem létezik.
„Magyar Péterék Erdélyben valóban kívülállók” – mondta a nagyváradi Szent László Kulturális Műhely elnöke.
Deák Dániel elemző szerint gyorsan lehullott a nemzeti álarc Magyar Péterről.
Miközben egy ukrán hírszerző aktívan épített kapcsolatokat a magyar ellenzék vezetőivel, továbbra is mélyen hallgat a baloldal az üggyel kapcsolatban.
Az elemző szerint a Tisza Párt elnöke „ügyesebben csinálja”, míg az újságíró szerint ez nincs így.
